Zene vagy költészet?

Zene vagy költészet?

Azt a feladatot kaptam, hogy mondjam meg van-e átjárhatóság a költészet és a dalszöveg között. Mivel ez egy elég nehéz és sokakat megosztó kérdés, nem hiszem, hogy meg tudom válaszolni. Én is csak egy ember vagyok, aki három lehetőség közül választhat, mégpedig a következőkből: van átjárhatóság, nincs átjárhatóság vagy nem meghatározható, azaz van is meg nincs is.

Mindegy, hányszor gondolom át, hogy melyik kategóriába is tenném magam, mindig ugyanott lyukadok ki. Nem meghatározható, hogy van-e közte átjárható út. Ezt nem csak azért gondolom így, mert tartózkodok a választástól, csupán én úgy hiszem, ha valaki egy verset meg szeretne zenésíteni, semmi akadálya. Persze az már más kérdés, hogy az illetőnek mennyi dolga van vele, ami persze sok tényezőtől függ, mint például, a nyelvezetétől, a történetétől és még sok mástól.

Ha ténylegesen meg akarjuk találni a választ, akkor érdemes a kezdetektől kezdeni.

Az őskorban a zenének kulcsfontosságú szerepe volt, mivel az ősemberek kultúrájába tartoztak a mágikus szertartások, mint például az esőtánc vagy a sámánok transzba ejtő tánca. És még a varázsénekek is ide tartoztak. A ritmus itt is főszerepet kapott, - mint általában mindenben – a lábdobogás és a taps kíséretében.

Az ókorban már megjelent a költészet, viszont a zenével szorosan összefonódott. A perzsa – arab zenevilágra óriási hatással volt az asszír – babiloni zene, minek első emléke egy agyagtábla, amely az óbabiloni himnusz emlékét őrzi.

Ahhoz, hogy folytatni tudjam a gondolataimat, muszáj leszögezni pár alapfogalmat. Ahhoz, hogy a közelébe kerüljünk a megoldásnak, tudnunk kell, hogy mit takar a három irodalmi műnem, amik a dráma, az epika és a líra.

A dráma akció és dikció egysége, a legobjektívebb műnem, míg az epika egy elbeszélő mű, ami történetet vagy eseménysort mondd el, rendszerint egyes szám harmadik személyben. Prózai és verses formája is egyaránt lehetséges. A líra már kicsit összetettebb, mivel sokkal régebbi. A szubjektivitás műneme, lényegében az ember belső élményeinek kifejeződése, érzelmeinek és hangulatának ábrázolása, képekbe rögzítése.

Most, hogy ezeket tudjuk, vissza is térhetünk a bizonyításhoz, amit elkezdtem.

A himnusz a líra egyik legősibb műfaja, az ódai műfajcsoport tagja. Mivel a himnusz a líra műfajába tartozik, ezért könnyen mondhatjuk, hogy a himnusz a költészetbe sorolható. Pedig ha jobban megvizsgáljuk, vagy csak végiggondoljuk, rájövünk, hogy a himnuszokat előszeretettel zenésítik meg. Vegyük példának a magyar himnuszt. Kölcsey Ferenc 1823-ban megírta ezt a költeményét, azzal az indokkal, hogy a magyar nemzetnek is kell egy egységes nemzeti himnusz. Erkel Ferenc 1844-ben meg is zenésítette Kölcsey költeményét, azaz egy dal lett a versből. Azt vesszük észre, hogy egy lírai mű nembe tartozó himnuszból csináltak egy másik lírai műnembe tartozó dalt.

Ez lenne az a kiskapu, ami az átjárhatóság kérdésére válaszolna?

Nem feltétlenül, mivel a költészetben nem csak a líra műneme van, hanem ugyanúgy ott van az epika és a dráma is. Lehet, nehezebben tudjuk elképzelni, hogy egy epikus műből csináljunk egy lírait, egy drámaiból lírait, de mint mindenhol vannak kivételek, úgy ebben is. Gondoljunk csak bele, ha van egy olyan műfaj, ami mind a három műnembe beletartozik, azaz megvan mind a három műnem sajátossága, akkor is lehetséges ez a felvetés, amit korábban felvázoltam?

Nagyon úgy tűnik, hogy lehetséges, mivel a ballada definíciója úgy kezdődik, hogy az epika műnemébe sorolják, de tartalmazza a többi kettő ismertetőjegyeit is. Ha már felhoztam ezt az egész témát, úgy gondolom, csak akkor lesz kerek egész, ha példával is alátámasztom, úgymint a himnusznál. Általános iskolából élénken megmaradt bennem Kőmíves Kelemen története. Az akkori magyartanárom mondta, hogy jól jegyezzük meg ezt a művet, mert ez úgymond egy kivétel, ugyanis mind a három műnembe beletartozik, amit persze feljebb már említettem.

Ha beírjuk a Google-be vagy a Youtube-ra, hogy Kőmíves Kelemen, nagyon sok találatot kidob. Sok előadásfajta közül lehet választani. Verses, színpadi és bizony zenés videók is vannak az interneten. Azaz egy újabb bizonyíték arra, hogy ha az ember valamit akar, azt bizony kisebb nagyobb erőfeszítések árán, de létrehozza.

Ha modernebb művel is szeretnénk példálózni, akkor Petőfi Sándor Szeptember végén című versét sem szabad kihagyni. Egy gyönyörű műről van szó, amit a Red Bull Pilvaker 2014 vége felé feldolgozott. Nem mondom, hogy csak Petőfi verse szerepel benne, de a szövegére épült fel az egész dal.

Ahogy azt az elején említettem, kételyeim miatt látni lehetett, hogy álláspontom középen helyezkedik el. A vers és a zeneiség szoros kapcsolatára szerettem volna rámutatni, amivel gazdagabbá teszi a kultúránkat.